2015. június 21., vasárnap

Prológus

Képtalálat a következőre: „holland roden”


A bejárati ajtó becsapódását követően lerúgom magamról a takarót és leosonok a lépcsőn. Felkapom a cipőm, majd kimászok a nappali nyitott ablakán. Körülnézek és meg is találom. Tőlem balra indult el az úton. A nyomába eredek, és minden figyelmemet arra fordítom hogy véletlenül se lásson meg. Kicsit hülyén hangzik, de az apámat követem, mert tudom hogy valamit titkol előlem. Valami nagyon nagyot és sötétet. Lehet hogy pont ezért nem kéne tovább csinálnom, de most már nem hagyhatom abba. Egy sikátorba fordul be én pedig megállok a ház oldalánál. Nem tudom mit tegyek melyik a jobb? Ha maradok vagy ha keresek egy másik búvóhelyet? Végül elindulok a mellettem lévő ház lépcsőjén felfelé hogy a tetőre kiérjek. Veszélyes, ezt tudom. De nem tehetek ellene. 18 vagyok de néha úgy kezel mintha még mindig 10 lennék. Ez az egyik oka amiért követtem ide. Mert abban reménykedem hogy ha megtudom akkor talán szabadabb lehetek. Nem kérek sokat, csak annyit hogy ne úgy bánjon velem mintha én nem lehetnék szerelmes, mintha nem lehetnének barátaim és senkiben nem bízhatnék. A másik ok pedig hogy megtaláljam őt. Aznap este sietve köszönt el tőlem és azóta nem láttam. Nem jött vissza. Szerettem és tudtam hogy ő is engem, mert bebizonyította. Nem tartott sokáig a kapcsolatunk, csak 1 hónap volt. De ez a hónap életem legjobbja volt. Kilököm az ajtót és a tető szélére megyek. Lefekszem a földre és így lesem ahogy apám szinte kiabálva tárgyal egy másik férfival. Egy kis idő eltelik majd apa elindul ki a sikátorból. Gyorsan szaladok vissza a házba, le a lépcsőn és célozom meg a legrövidebb utat hazáig. Más mint amerre apa megy. Végig futok az utcákon majd megkerülve a házat felmászok az ablakom hoz és már a szobámban is vagyok. Lerúgom magamról a cipőimet, leveszem a fekete pulcsit és a szekrényembe hajítom őket. Az ajtó halkan csukódik de még így is tisztán lehet hallani. Az ágyamra vetem magam, majd nyakig betakarózva alvást tettetek. Ahogy sejtettem apa benyit, de két másodperccel később már nincs is a szobámban. Ez szép volt April Stark.

Halihó! Ez lenne a prológus, hamarosan érkezik az első rész. Ha tetszett hagyj nyomot magad után :) xLucus

1 megjegyzés: