2015. augusztus 6., csütörtök

6. rész - Don't be scared


Képtalálat a következőre: „holland roden we heart it”

Jim holtan rogy össze.
-Kérem a kulcsokat. Az igaziakat. -szól Des. Ledobja Maga elé a pénzzel teli táskát. 
-Ezt add ide. -mondja Louis és már ki is csavarta a kezemből a pisztolyt. Zayn is elrakom a sajátját. A tető peremére lépek, hogy lássam mi történik. A két férfi túlságosan el van foglalva egymással ahhoz hogy észre vegyenek. Viszont Liam tekintete rám talál. Elkerekednek a szemei majd leadja az infót Harrynek aki egyből rám néz. Abban a pillanatban Des megkapja a kulcsokat, Josh fogja a pénzt és a két csapat elindul két irányba. Hátra lépek és elindulok lefelé, de Louis elkapja a karom. 
-Engedj. Haza kell érnem apám előtt. -nem szól semmit elenged én pedig futásnak eredek. Bemászok az ablakomon ledobom magamról a ruhákat, bevágom a szekrénybe, majd az ágyba fekve alvást tettetek. Apa hazaér, benyit de többet nem tesz. 

✖️✖️✖️

Későn kelek a tegnapi kimaradás miatt, de megérte. Most már van nyom amin elindulhatok. Legnagyobb meglepetésemre apámat otthon találom, a kanapén a laptopjával az ölében. Csinálok magamnak egy kávét és egy szendvicset majd mellé telepedek. Benyomnám a tévét, de megállít. 
-Tegnap eltűnt egy fegyver a házból. Mit tudsz róla? -teszi fel a kérdést. Bazdmeg Louis!
-Te tartasz fegyvert a házban?? -nézek rá. -Mondjuk... -nevetek fel egy kicsit. -Minek is lepődöm meg? Magadnál is tartasz egyet. -kirántom a kezem az övéből és bekapcsolom a tévét. Egy idő után lecsapja a laptop tetejét majd elhagyja a házat. Hallom a kocsi motorjának zúgását, majd már azt sem. Ekkor veszem a bátorságot hogy felnyissam a gépet és kutatni kezdjek. Mindenképpen a bárt akarom megtalálni amiről a vita mehetett. Sokáig kutatok és amikor feladnám akkor találok egy mappát benne körülbelül 5 címmel. Most honnan tudjam hogy melyik az? Gyorsan felírom mindet aztán mindenből kilépek és vissza rakom a laptopot magam mellé. Erőt veszek magamon és most már tényleg elmegyek felöltözni. Kint szép idő van ezért úgy döntök, hogy elmegyek futni. A zene szól a lábaim csak visznek. Az gondolataim végre tiszták és azt sem tudom merre megyek. Lassan kifáradok ezért a legközelebbi parkban megállok és leülök egy padra. Mi lehet Des és apa között, ami ilyen reakciókat vált ki mindkettejükből, ha akár csak a nevet is meghallják? És miért mondta apám, hogy a Stylesok hazudnak, mint a vízfolyás? Ennyi erővel mondthatnám hogy ő is közéjük tartozik, mert nekem igazat aligha mond. És mi az hogy legyen belőlem kegyetlen szörnyeteg?  Csinálja azt amit Des? Szóval Harry egy kegyetlen szörnyeteg lenne? Szerintem pont nem az. Túl sok a kérdés és válaszom alig van. Csak az számít hogy meg tudjam mi van köztük, és mit titkolnak. Na meg persze valahogyan rá kell vennem apát, hogy tanítson meg verekedni, lőni meg ilyenek. Ha már van egy pisztoly a házban akkor miért ne használjam? Csak valami nagyon ügyes ötlettel kell elé álljak ahhoz, hogy ezt meg is tegye. És nem fogom magam megveretni, hogy bizonyítsam hogy tényleg meg kell tanítania. Hazasétálok és veszek egy fürdőt, majd nekiállok takarítani. Apa későn ér haza, mondjuk nem is vártam mást. 
-Anyád holnap jön. 
-Oké. Kimész érte?
-Igen.

✖️✖️✖️

Anya dél körül érkezik, apa már elindult érte, én meg nekiálltam ebédet készíteni. Hamarosan anyám csapja ki a konyha ajtaját és a nevemet kiabálva szorosan magához ölel. 
-Szia anya. 
-Istenem szívem gyönyörű vagy! 
-Ugyan.  
-Hány fiú akarja hogy a barátnője legyél? -meglep a kérdés.
-Egy sem. 
-Ez nem igaz. Biztos vagyok benne, hogy tetszel valakinek. 
-Nem anya. Senki. 
-De miért? -mintha én azt tudnám. De nem is számít, mert nekem csak Harry kell. 
-Honnan tudjam? Különben is, bárkivel jönnék össze apának úgysem tetszene. 
-Ez így van. -lép be. Leülünk az asztalhoz és enni kezdünk. Csendben telik az idő majd a végén, amikor kezdenék el pakolni apa kezd bele. Valahogy éreztem, hogy amit mondani fog abban nem lesz semmi jó. 
-April... anyáddal úgy döntöttünk, hogy elválunk. 
-Mi?? Miért?
-Sokat utazom és már 3 éve haza sem tudtam jönni. Hidd el így lesz a legjobb. 
-Te velem maradsz. -ezt valahogy sejtettem. Bólintok és elkezdem berakni a tányérokat a mosogatógépbe, majd felmegyek a szobámba. Pár perccel később anya jön be. 
-Kérdezhetek valamit? 
-Persze. Bármit.
-Apa... szóval érzem, hogy valamit nem mond el nekem. -látom az arcán, hogy pontosan tudja mire gondolok. 
-Figyelj. Apád egy nagy ember. Sokan félnek tőle. De ennél többet nem mondhatok. 
-Mi? Erre eddig is rájöttem, de miért nem mondod el nekem ha tudod? Tudni akarom ki az apám!
-Tudom szívem. -az asztalomhoz megy és felír valamit egy papírra. -Hívd fel. Ő valószínűleg elmond neked mindent amit tudni szeretnél. Vagy ha nem is mindent, de nagyon nagy segítséget ad. -a papíron egy telefonszám van. 
-Köszönöm. 
-Most pedig, gyere. Menjünk el vásárolni. 
-Azt hittem hoztál nekem valamit. -mosolygok rá.
-Igen hoztam. De majd csak később kapod meg. 
-Oké. -átöltözök és elindulunk. Szeretek anyával vásárolni. Egy ideig. Persze nekem is kellenek cuccok, de nem bírom hogy órákon keresztül csak ruhákat, cipőket és kiegészítőket nézegetünk. 
-Ez az utolsó ígérem! -szól és menne be a következő boltba. Egy újabb fekete ruhás alakot látok a szemben lévő üzlet mellett a falnak támaszkodva. 
-Anya! Én inkább oda megyek. -intek a fehérnemű bolt felé. Bemegyek és csak remélni tudom, hogy követni fog. Körbejárok a sorokon és felveszek egy két szettet, miközben figyelek, hogy követett-e. Bemegyek a leghátsó próbafülkébe. Felpróbálom az elsőt, amikor valaki belép mögém. 
-Mit keresel te itt? -kiabálok rá. 
-Nyugi már. Halkan. 
-Mit akarsz Jax? Minek követsz? 
-Csak figyelnem kell rád. 
-De minek bazdmeg? Várj kitalálom. Apám. -erre csak bólint. -Akkor mondjam el neki, hogy bejöttél utánam? 
-Ne. Tudtad hogy követlek ezért jöttem be. Hiába rejtőznék el. 
-De minek küldött utánam? 
-Azért mert nem csak én követtelek. 
-Ki? -kérdezem, de megfordul és otthagy. Köszi. Én is szeretlek. Felpróbálom a többit is, de csak egyet veszek meg. Anya már a bolt előtt vár.

✖️✖️✖️

Kicsöng. Valaki a negyedik csörgése fel is veszi. 
-Tessék? Ki az? -habozok. 
-April Stark. 
-Miért hívtál?
-Tudni akarok az apámról. Mindent. 
-Áh. 
-Anyám mondta hogy hívjam. 
-Nyugodtan tegezz. 
-Rendben. De ki maga?
-Az nem számít. Mit szeretnél tudni apádról?
-Hogy ki ő valójában? Miért és mit titkol előlem? És miért nem akar megtanítani arra hogy hogyan védjem meg magam? 
-A legtöbb dologra magadnak kell rájönnöd. De segíthetek elindulni. 
-Hogyan?
-Egyszerűen. Meg szeretnéd tanulni, hogy hogyan védekezz? Ehhez először bajod kell essen. Aztán már nagyon egyszerű dolgod lesz azzal hogy kitaláld mi is történik. 
-Mit fognak tenni velem? -kérdezem ingerülten. 
-Nyugodj meg kicsi lány, nem veszik el 
az ártatlanságod. -mert az már nincs meg. De nem kell tudnia róla.
-És mikor? 
-Ó azt nem mondhatom el. De nemsokára. Ezt a számot többé ném hívhatod fel. 
-Miért nem? -kérdezem, de lerakja. 

1 megjegyzés: